Elmegyek, halkan csendben

Talán még azt sem fogod tudni,

Hogy ott voltam a szívedben.

Ígérem sokáig nem fog fájni.

Mosolyogj, látod, én is azt teszem,

A csodában mindig kell hinni,

Újra kezdeni mindig lesz merszem.

Hitem fáklyáját tovább vinni.

Ott, ahol várnak rám még ezren,

Semmit nem fogok sajnálni,

Jó nagyon, hogy voltam, voltál nekem.

Gondolatod ideje elengedni,

Szálljon messzire, hagyom, elengedem.

 

Ég veled, áldásom kísérjen.

 

 

Szerző: Gilyannkata  2009.07.11. 22:05 Szólj hozzá!

Címkék: verseim elengedlek

A bejegyzés trackback címe:

https://gillyankata.blog.hu/api/trackback/id/tr61240981

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása