Tűzben égetsz,

Vízben edzel,

Szeret, nem szeret,

Akkor, hát mi legyen?

Én nem értelek,

Egyszerű eszemmel,

Tiszta szívemmel,

Fel nem foghatom,

Mi az, amire vágysz?

Szétszaggassam lelkem?

Darabokra hulljak?

Szőnyeg gyanánt,

A lábaid elé?

Szerelemmel átölellek,

Mosolyommal simogatlak,

Lelkemet kezedben teszem,

Ez vagyok, lásd!

De te Hiú szemeiddel,

Néztél, de nem láttál.

Nem lehetek más,

Hiába van vágy,

Hiába kívánás,

Egyszerűen Én,

Nem Ő vagyok.

 

Szerző: Gilyannkata  2009.07.11. 22:22 Szólj hozzá!

Címkék: verseim vallómás

A bejegyzés trackback címe:

https://gillyankata.blog.hu/api/trackback/id/tr501241015

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása