Válságot élek,

De csak belül,

Senki sem érthet,

Mert kívül

Minden a régi.

De belül

A testembe beépítve,

A sejtek, gondolatok,

A feltörő sóhaj,

A néma kiáltás

Megtörve, elfojtva

Belül

Válságot élek!

 

Szerző: Gilyannkata  2009.11.29. 14:12 Szólj hozzá!

Címkék: válság verseim

A bejegyzés trackback címe:

https://gillyankata.blog.hu/api/trackback/id/tr631560755

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása