Szemerkélő eső Bágyadt arcú világ A messzi harangszó, Fullasztó nyomorúság. A levegő sápadt Sóhajokkal tele, A tétova sírás Körbe, körbe kószál, Gyűlöl a némaság, Még egyre belém kap, Vicsorogva hozzá, Hogy rémítőbb legyen. De hát mi ez? Álomkép,…

Szerző: Gilyannkata  2009.10.31. 19:46 Szólj hozzá!

Címkék: verseim látomás

Ó! Fájdalom! Ó édes fájdalom! Te egyetlen Szomorú társam! Te éltetsz, Te adsz erőt, Te boldogítasz, Te bántasz.   Mint mélyen bevésett kis jegyet, Hordalak mindig a szívem felett, És nem számít az okozat Te mindig ugyanaz maradsz.   Ó! Fájdalom! Ó keserű…

Szerző: Gilyannkata  2009.10.31. 19:43 Szólj hozzá!

Címkék: fájdalom verseim ó

Még csobogok, mert keveset tudok, De ha még sokat látok, Lassan, lassan elhallgatok. Még csobogok, mert nem vagyok komputer, Hogy lássam a gyalázatot, Amelyben úsznak oly sokan. Amikor szikrát vet a felháborodás, Akkor tán elhallgatok, De tenni, tenni fogok!  

Szerző: Gilyannkata  2009.10.31. 19:39 Szólj hozzá!

Címkék: verseim jövendőlés

Az-e aki ott áll naphosszat az úton, És várja, hogy érkezzen valami? Az-e aki gúnyosan mindent kikacag? Az-e aki fenn van, és mindig csak lenéz, Aki jól tudja, mennyit ér A pénz, a szó, a hazug beszéd? Vagy az, aki sír, bár nem látja senki, Hogy tehetetlen, pedig tenni akarna.…

Szerző: Gilyannkata  2009.10.31. 19:36 Szólj hozzá!

Címkék: verseim ki a hős?

Meddig kell várni, Hogy felébredjen a Világ? A vidám madárdal, Mely győzelemről szól, ( a fény győzelme a fagy felett) Mikor jön újból el? Meddig kell várnom, Meggémberedett testem Gúnyos szél kacajának Kitéve, hogy rügyezni Kezdjen az első bimbó, Mely értelmemnek…

Szerző: Gilyannkata  2009.10.31. 19:32 Szólj hozzá!

Címkék: verseim tavaszvárás

süti beállítások módosítása