Lelkemben sötét űr tátong, Érzem valami megszakadt, Ling-long, ling-long! Már csak ennyi maradt, Menekülök, magam se tudom hová? Menekülök az arcod elől, Mely életem már lilává És sivárrá tette.   Menekülök érzéseimtől, Menekülök az indulattól, Menekülök…

Tízszer tíz életem volna, Mindegyik csak érted élne. Tízszer tíz szemem volna, Mindegyik csak rád nevetne. Tízszer tíz lelkem volna, Mind érted lángolna. Tízszer tíz tüzem volna, Nélküled mind kialudna. Tízszer tíz halálom volna, Csak Te érted feltámadna!  

Sötét van és hideg, Úgy fázom. Mezítelen lábamhoz Tapad a harmatos föld, S úgy vonzza magába. Sehol se látok embereket, Sehol se hallok hangokat. Nem fénylenek felém megértő szemek, Hiányoznak az őszinte vagy hazug szavak. Csak egyedül bolyongok, Ezen a kietlen tájon,…

Voltál valamikor réges-régen egy nagy szerelem, Egy vágy, amely csak vágy maradt, Voltál a legnagyobb, legszebb reményem, S hogy végül minden elszakadt, Már nem fáj!   Voltál álom, hit aztán keserű ébredés, Egy percnyi boldogság és hosszantartó sóhajtás, Voltál…

Válságot élek, De csak belül, Senki sem érthet, Mert kívül Minden a régi. De belül A testembe beépítve, A sejtek, gondolatok, A feltörő sóhaj, A néma kiáltás Megtörve, elfojtva Belül Válságot élek! 

Ki voltál Te, Aki felkorbácsoltad A vágyak hullámát? Aki soha se árultad el, A csók rejtelmét, És aki mégis Ott jártál előttem, Vagy utánam Holdfogyatkozáskor?   

Sivár koronájú fák között sétálok, Lábam alatt rothad az avar, Összehúzom magam, mert fázom, Holt leveleket kegyetlen szél kavar. Sétálok tétlenül, céltalanul, Hideg pofájával a nap Csak vigyorog rám kajánul, S hűvös fogaival belém harap. Kegyetlen ujjával a szél…

Még őrzőm az arcodnak Tiszta simaságát, Buja szemednek Titkolt vágyát, A leheleted a Tenyeremben Még érzem, De már hull A második ősz Fonnyadt arcú levele Búcsút intve emlékednek 

Mit jelentesz te nekem Még nem tudom, (?) Talán a Bermudák Súlyos titkait, Mely vonz és taszít És mégis elveszít Mágnes köre alól? Talán a megkopott napok Tovaillanó illatát? Talán a száguldó vágy Súlyos terhe a kozmoszból Térve vissza megpihen Majd nálad,…

Hiú ábrándok! Miért töritek szét, Oly sokszor a Szívemet?   Istenem, kinek mondjam el, Mily vágy lakozik bennem, Minek nyíljon a virág, Ha nincsen ki, leszakítsa, Minek süssön a nap, Ha nem kell a melege,   Hiú ábrándok Tűnjetek el! Meddig szaggatjátok A…